Motiváció,siker,kudarc avagy tövig lerágott csont egy kicsit máshogy

Én elhatároztam, hogy minél több dolgot szeretnék megtapasztalni és naív gyerek fejjel láttam magam előtt, ahogyan robot lábakkal szaladok felnőtt koromba. 90-es évek közepe akkoriban jött be a számítástechnika és a robotos dolgok is újra virágkorukat élték. Szóval én elhatároztam, hogy én számítógéppel fogom meggyógyítani magam az ötlet még gyerek fejjel is elég elrugaszkodott volt.
Viszont innentől kezdve én és a számítógép elválaszthatatlanok voltunk.

Az akkori számítógépek működésének a megértéséhez ha már nem is kellett elektronikai alap de a logikus gondolkodás elengedhetetlen volt, mi maradt egy középosztálybeli kissrácnak? mikor az x85os arhitektúra arany áron volt.
Maradt a c+4 és az ezekkel kapcsolatos dolgok és a basic programozás

A számítástechnika abban az időben analitikus gondolkodás nélkül nem működött aki abban az időben számítástechnikával foglalkozott igy gondolkodott, mit? miért? hogyan?
Én is így tettem már nagyon fiatalon el lehet képzelni mekkora népszerűségnek örvend akkoriban egy mozgássérült kisfiú aki képtelen befogni a pofáját

Drága édesapám látván, hogy értelmem ép és nem értem a kialakult helyzetet folyamatosan próbálta elmagyarázni nekem miért is nem vagyok én olyan kisgyerek mint a többiek.
Ezért ideje korán megtanultam, hogy sosem leszek olyan mint a normális gyerekek. Drága apukám annyi kis reményt hagyott, hogy viszont ha elég keményen dolgozok akkor lehetek a többiekhez hasonló.

Szóval baromira nyomasztott, hogy a gyógytornászok olyan mozgásmintákat akarnak velem megtanítani amire képtelen vagyok.
És nem értettem, miért nem lehet ezt úgy megoldani, hogy képes legyek rá

Nem értettem, hogy ezek az emberek miért akarják hogy úgy járjak, úgy mozogjak mint ők hisz úgysem vagyok rá képes.

folytatjuk…